Bolygó bogozó
Irodalomterápiás foglalkozások egyetemistáknak és író-olvasó találkozók gyerekkönyv-szerzőkkel
A rendezvénysorozat minden rendezvénye két részből áll. Az első részben az Informatikus könyvtáros BA iskolai és gyermekkönyvtáros specializációján tanulók számára szervezünk irodalomterápia-foglalkozást képzett biblioterapeuták vezetésével. Ezek a foglalkozások zártkörűek. Várunk viszont minden érdeklődőt a szerdánként, 16:00 órakor kezdődő író-olvasó találkozókra! Vendégeink egy része csak virtuálisan, online tud eljönni hozzánk, de többségük személyesen lesz jelen. Az irodalomterápiás foglalkozások kiinduló szövege a foglalkozást követő író-olvasó találkozó vendégének könyve, annak egy részlete. A beszélgetéseket rögzítjük, és később közösségi oldalainkon azok is megnézhetik, akik személyesen nem tudtak eljönni.
A rendezvénysorozatot a Szépírók Társasága, az NKA és a Bakonyi Alapítvány támogatja.
Irodalomterápiás foglalkozások egyetemistáknak és író-olvasó találkozók gyerekkönyv-szerzőkkel
A rendezvénysorozat minden rendezvénye két részből áll. Az első részben az Informatikus könyvtáros BA iskolai és gyermekkönyvtáros specializációján tanulók számára szervezünk irodalomterápia-foglalkozást képzett biblioterapeuták vezetésével. Ezek a foglalkozások zártkörűek. Várunk viszont minden érdeklődőt a szerdánként, 16:00 órakor kezdődő író-olvasó találkozókra! Vendégeink egy része csak virtuálisan, online tud eljönni hozzánk, de többségük személyesen lesz jelen. Az irodalomterápiás foglalkozások kiinduló szövege a foglalkozást követő író-olvasó találkozó vendégének könyve, annak egy részlete. A beszélgetéseket rögzítjük, és később közösségi oldalainkon azok is megnézhetik, akik személyesen nem tudtak eljönni.
A rendezvénysorozatot a Szépírók Társasága, az NKA és a Bakonyi Alapítvány támogatja.
(A rendezvények szereplőiről és a könyvekről a részletes leírás a képekre kattintva érhető el.)
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
Ami körül keringünk: Kovács András Ferenc Egerek könyve című verseskötete
| Kovács András Ferenc (1959, Szatmárnémeti, Románia) Kossuth-díjas és Artisjus irodalmi nagydíjas erdélyi magyar költő, esszéíró, műfordító, a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiájának tagja. Volt általános iskolai tanár, tanár, szerkesztő, majd 1997 és 1998 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatának igazgatója. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től kezdett közölni. Olykor esszéket és irodalmi tanulmányokat is ír. Román és francia költők verseit fordítja magyarra. A Látó folyóirat versrovatának szerkesztője. A Hajnali csillag peremén című, gyűjteményes verseskönyve 2007-ben az év gyermekkönyve lett. 2019-ben a költő születésnapjára jelent meg a Requiem tzimbalomra című verseskötet a Magvető Kiadónál, mely Kovács András Ferenc válogatott verseit tartalmazza.
(Fotó: Valuska Gábor, Litera) |
 |
|
|
Egerek könyve – Nagycsaládi egerészeti verseskönyv Szalma Edit illusztrációival Kovács András Ferenc egerészeti verseskönyvében minden korosztály megtalálja a neki való egeres verset: a kisebb és nagyobb gyerekek a világ minden tájáról érkező, vicces egérfiguráknak és az őket életre keltő, csengő-bongó ritmus- és rímkavalkádnak örülhetnek, a felnőttek pedig a szellemes szójátékoknak és a százféle történelmi korból származó egérjellemeknek. Szalma Edit illusztrációi méltó párost alkotnak a versekkel. |
|
Kovács András Ferenc beszélgetőtársa: Jeney Zoltán. Jeney Zoltán (1973, Budapest) író, műfordító, a Sorbonne Nouvelle Egyetemen doktorált reneszánsz és középkori francia irodalomból. Dolgozott rajzfilmstúdióban, egyetemi könyvtárban és óraadó tanárként az ELTE BTK francia tanszékén. Két és fél évig a Párizsi Magyar Intézet tudományos titkára, egy évig a Petőfi Irodalmi Múzeum irodavezetője volt. 1995 óta jelennek meg fordításai. Első regénye Rév Fülöp címmel jelent meg a Kolibri Kiadónál 2012-ben, ezt követte a a Rév Fülöp Fajszföldön, majd a Rév Fülöp és Nyár Lőrinc. A trilógiát Balatóniai lovagregény-sorozatként ismerik az olvasók. Az első kötet színházi átiratát 2014 októberében mutatták be a Pesti Magyar Színházban. A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum egyik alapító tagja. (Fotó: Kolibri Kiadó) |
 |
|
Az irodalomterápiás foglalkozást Béres Judit tartja. Béres Judit a PTE BTK habilitált egyetemi docense és a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnöke. Pszichológiából szerzett PhD-fokozatot, 2013-ban végzett biblioterapeutaként a régi PPKE-s képzésben. A PTE BTK biblioterápia szakirányú továbbképzési szak felelőse. Neveléstudományból habilitált. 2020-ban a Magyar Személyközpontú Pszichoterápiás és Tanácsadási Egyesületnél szerzett személyközpontú tanácsadó képzettséget Első biblioterápiás foglalkozásait 2012-ben tartotta, 2014 óta többnyire a női identitást, életutakat fókuszba állító irodalomterápiás önismereti csoportokat indít. Olvasással és személyiségfejlesztéssel foglalkozó kötete "Azért olvasok, hogy éljek” – Az olvasásnépszerűsítéstől az irodalomterápiáig címmel 2017-ben jelent meg. (Fotó: Magyar Irodalomterápiás Társaság) |
 |
|
Kovács András Ferenc: Marcinka Művészi egér volt Marcinka!
|
|
Ami körül keringünk: Tolnai Ottó Elefántpuszi című verseskötete
| Tolnai Ottó (1940, Magyarkanizsa, Szerbia) Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, esszéíró, műfordító, a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiájának tagja. A vajdasági magyar irodalom egyik legsokoldalúbb és legkiemelkedőbb alakja. 1956-tól publikál (rövid)prózát, 1960-tól verseket. A legendás Új Symposion folyóirat szerkesztője, 1969 és 1972 között főszerkesztője. A cenzúra, vádemelés, bírósági ítélet következtében kellett lemondania a lap vezetéséről. 1974 és 1994 között az Újvidéki Rádió művelődési műsorainak szerkesztője, képzőművészeti kritikusa. 1966-tól 1990-ig a Jugoszláv Írószövetség tagja. A szövetségnek, amely az államalakulattal egyidőben felbomlott, ő volt utolsó elnöke. 1992-től 2004-ig a Veszprémben megjelenő Ex Symposion folyóirat főszerkesztője, jelenleg szerkesztőségi elnöke. 1994-től Palicson él. Legutóbbi könyve a Szeméremékszerek című trilógiájának második kötete, Az úr pantallója a Jelenkor-Libri Kiadónál jelent meg 2021-ben.
(Fotó: Valuska Gábor, Litera) |
 |
|
|
Elefántpuszi (Versek koravén gyerekeknek) – Maurits Ferenc rajzaival „A gyermekhangra íródó költemények minden játékosságuk mellett is képesek hordozni a legnagyobb tragédiákat, a kiszolgáltatottság, fenyegetettség léttapasztalatát, és – az összeolvadó nézőpontoknak köszönhetően – föloldani mindezt felnőtt és gyermek kölcsönös egymásra utaltságában, végső azonosságában. Sőt a gyermekhang mímelt és/vagy valós naivitása révén ellenpontozott felnőtt-világ még inkább lelepleződik, megmutatkozik abszurditása, veszélyessége.” (Mikola Gyöngyi) |
|
Tolnai Ottó beszélgetőtársa: Bencsik Orsolya. (1985, Topolya, Szerbia) Sziveri-díjas és Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjas író, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék adjunktusa. 2011 és 2015 között a szabadkai Symposion folyóiratot szerkesztette. 2018-ban szerzett PhD-fokozatot az SZTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájában, disszertációjában az identitáskonstruálódás és hontalanság problémáját vizsgálta Juhász Erzsébet, Végel László és Tolnai Ottó műveiben. 2000-ben kezdett el verseket írni, prózát 2009 óta ír. Legutóbbi kötete 2016-ban jelent meg a Forum és a Magvető Kiadó közös gondozásában Több élet címmel. Gyerek- és ifjúsági irodalommal, valamint irodalomterápiával kapcsolatos tárgyakat 2020 óta tanít az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszékén. |
 |
|
Berényi Emőke (1986, Szabadka, Szerbia) irodalomtörténész, kritikus, az újvidéki Híd folyóirat főszerkesztője. A Fiatal Írók Szövetségének vajdasági koordinátoraként az Olvass be! kritikai beszélgetéssorozat organizátora. Az SZTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje jelenleg a PTE biblioterápia szakirányú továbbképzésen végzős hallgató. Első biblioterápiás csoportja, az Anyacsavar, kisgyermekes anyukáknak nyújt az irodalomterápia eszközeivel biztonságos és befogadó közeget Szabadkán. (Fotó: Varga Zsuzsanna) |
 |
|
Tolnai Ottó: Gyerekverskeltető gépek hurrá |
|
Ami körül keringünk: Dániel András Kicsibácsi és Kicsinéni meg az Imikém című könyve
|
Dániel András (1966, Budapest) sokoldalú grafikus, aki újságok, magazinok címlapjától kezdve gyerekkönyvekig sok mindenhez készített már illusztrációt. Elismert kortárs festő, számos egyéni és csoportos kiállítása volt. Infografika, plakát, könyvborító egyaránt szerepel a repertoárján. Írói munkássága ifjú korára nyúlik vissza, ám a képzőművészet előtérbe kerülésével az háttérbe szorult. 2012-ben jelent meg első önálló kötete, a Matild és Margaréta a Pagony Kiadónál. Egyedi, különleges humorú meséket ír. Olyanokat, amelyek a gyerekek mellett a szüleiket is megszólítják. 2012 óta sorra jelennek meg gyerekkönyvei, amelyeket általában egyszemélyben ír és illusztrál. Igazán ismertté a Kufli-sorozat tette, amelyből rajzfilm-sorozat is készült. A Kicsibácsi és Kicsinéni, valamint A nyúlformájú kutya című kötetei Szép Magyar Könyv-díjat, a Mit keresett Jakab az ágy alatt HUBBY Év Gyerekkönyve-díjat kapott. (Fotó: Színház) |
 |
|
|
Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) Kicsibácsi és Kicsinéni egy dióban lakik, és van egy bádognyuluk, az Imikém. Őt kalitkában tartják, mint egy madarat, de ez csak egy a furcsaságaik közül. Hiszen Kicsibácsi újra feltalálja a Holdat, Kicsinéni pedig mindig mindenből csak egyetlen egy darabot vesz a közértben. Kicsibácsinak van egy óriási, ici-picire összehajtható létrája, Kicsinéni pedig megfigyeli, hogyan lesz Kicsibácsi átlátszó. Vigyáznak egymásra és hazavárják egymást a kicsi kalandokból. Aztán néha felkapja a diót a szél, és arrébb fújja. |
|
Dániel András beszélgetőtársa: Kollár Árpád. Kollár Árpád (1980, Zenta, Szerbia) Sziveri- és József Attila-díjas költő, műfordító, irodalomszervező, a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület igazgatója. Szegeden él. Tanulmányait az SZTE BTK-n végezte magyar és szociológia szakon. 2006 és 2009 között doktori tanulmányokat folytatott. 2011 és 2016 között a Fiatal Írók Szövetségének elnöke, 2011-től a Nemzeti Kulturális Alap Folyóiratkiadás Kollégiumának kurátora, 2012-től a Tiszatáj Online folyóirat irodalmi rovatának szerkesztője. Szerb és horvát költészetet, prózát fordít. Gyerekkönyveit a Csimota Kiadó adja ki. Legutóbbi mesekönyve, A Völgy, írta Tárkony 2016-ban jelent meg. Jelenleg első ifjúsági regényén dolgozik. (Fotó: Bach Máté) |
 |
|
Az irodalomterápiás foglalkozást Jakobovits Kitti tartja. Jakobovits Kitti pszichológus és irodalomterapeuta. 2019-ben végzett az ELTE pszichológia szakán, valamint a PTE biblioterapeuta szakirányú továbbképzésén. Gyakorlati tapasztalatait a Lelki Egészségvédő Alapítványnál, a Helperek Önkéntes Egyesületében, és számos, önállóan vezetett irodalomterápiás csoportfolyamat, valamint egyéni esetvezetés során szerezte. Leginkább huszas-harmincas éveikben járó fiataloknak és középiskolásoknak, egyetemistáknak tart foglalkozásokat útkeresés témában. 2020 óta a Magyar Irodalomterápiás Társaság tagja. 2021-ben jelent meg Irodalomterápia című könyve a Kulcslyuk Kiadónál. (Fotó: jakobovitskitti.hu) |
 |
„Kicsibácsinak van egy semmitlátós szemüvege. Na, azt felveszi néha, amikor már nagyon elege van a sok látnivalóból. Leül a foteljébe, orrára teszi a szemüveget, és egy darabig nézi vele a semmit. Ilyenkor pihen.”
(részlet a Kicsibácsi és Kicsinéni meg az Imikém című kötetből)
|
Ami körül keringünk: Tóbiás Krisztián A Mikulás rakétája című verseskötete
| Tóbiás Krisztián (1978, Csóka, Szerbia) Sinkó Ervin- és Kortárs-díjas vajdasági magyar költő, műfordító, szerkesztő. Az újvidéki Képes Ifjúság című ifjúsági folyóirat rovatszerkesztője, illetve vajdasági közéleti lapok tudósítója volt. 2001 óta Magyarországon él. 2006-ban jelent meg első önálló verseskötete. 2008 és 2011 között a veszprémi Ex Symposion folyóirat tördelője és grafikai szerkesztője, majd felelős szerkesztője. 2015-től jelenleg is a Tempevölgy folyóirat főszerkesztője. A Sava Babić műfordítói díj alapító tagja. 2014-től a Balatonfüred Város önkormányzata, illetve a Tempevölgy által szervezett művészeti rendezvények és konferenciák szakmai szervezője, illetve a Balatonfüred Városért Közalapítvány pályázati és könyvkiadási referense. 2016-tól a Balatonfüredi Költőverseny Quasimodo Közalapitvány kuratóriumának tagja. 2022-ben vette át a Balatonfüred kultúrájáért kitüntetést.
(Fotó: Czimbal Gyula) |
 |
|
|
A Mikulás rakétája – Turi Lilla rajzaival Hamisítatlan vajdasági táj, háború és háború, egy ország leépülésének éles pillanatképei, szertefoszló jugoszláv álom. Ha a felsorolt összetevők közül bármelyikkel találkozott már az olvasó korábbi irodalmi kalandozásai során, akkor otthonosan fog mozogni Tóbiás Krisztián legújabb verseskötetében is. A Mikulás rakétája tulajdonképpen egy hosszúvers – hömpölygő, meditatív szövegfolyam, amely minden porcikájában él, folyamatosan pulzál, a másodperc tört részéig sem hagyja lankadni a figyelmet, játszik velünk, bevisz a csalitosba, hogy azután még ha akarnánk, sem tudnánk kijönni belőle. És már a kezdetektől világos számunkra, mi ennek az írásművészetnek a tétje: megérteni a múltat, a helyére rakni egy felrobbant világ tégláit, helyrekalapálni a múlt horpadásait. Persze felvetődhet a kérdés, hogy mi ennek értelme? A könyv a következő választ adja: „ha a mennybe / a csillagok közé akarunk menni / óhatatlan / kivédhetetlen / mindig van mit helyrekalapálni”. A hajdani egész rekonstruálásának, a múlt homályába vesző gyermekkor újrateremtésének egy rendkívül tehetséges grafikus, Turi Lilla adott színeket és formát. |
|
Tóbiás Krisztián beszélgetőtársa: Lapis József. Lapis József (1981, Sárospatak) költő, kritikus, szerkesztő, irodalomtörténész. Tanulmányait Debrecenben végezte, hosszú ideig ott is élt. Jelenleg a Sárospataki Református Teológiai Akadémia könyvtárosa. A Prae és az Alföld folyóiratok szerkesztője. Elsősorban modern és kortárs magyar irodalommal, gyerekirodalommal kapcsolatos tanulmányokat, recenziókat publikál. Legutóbbi könyve, a Líra 2.0. – Közelítések a kortárs magyar költészethez 2014-ben jelent meg a Prae Kiadónál. 2015-ben Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjban részesült. (Fotó: Valuska Gábor, Litera) |
 |
|
Az irodalomterápiás foglalkozást Király Hajnal tartja. Király Hajnal erdélyi származású filmesztéta, biblioterapeuta 2007-ben szerzett PhD fokozatot az ELTE BTK-n adaptációelméletből. 2012 és 2014 között a Lisszaboni Egyetemen posztdoktor. Újabban a kelet-európai filmek intermedialitásával, a kortárs magyar és román film komparatív kulturális értelmezésével, valamint a művészfilmek terápiás alkalmazásával foglalkozik. A PTE-s képzés után 2017-ben lett okleveles biblioterapeuta. Szegeden felnőtt vegyes csoportokat vezet a Bibliotéka Egyesületnél, főként veszteség, kapcsolati és kötődési nehézségek, illetve társadalmi érzékenyítés témában. Foglalkozásain irodalmat és filmrészleteket egyaránt használ. A szegedi Léleklépő Alapitvány Létra – egy projekt a gyermekekért programjában tart segitő foglalkozásokat gyerekeknek és kamaszoknak. A Magyar Irodalomterápiás Társaság tagja. Az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszékének Fejlesztő irodalomterápia szakirányú továbbképzésének óraadó tanára. (Fotó: Magyar Irodalomterápiás Társaság) |
 |
|
„[…] a szomszédunk apja ács
|