![]() |
Ami körül keringünk: Marék Veronika A kockásfülű nyúl című mesekönyvei
Marék Veronika (1937, Budapest) Janikovszky- és József Attila-díjas, szabadfoglalkozású író és grafikus, mesekönyveit maga írja és rajzolja. Rádió- és tv-játékokat, rajzfilmsorozatot, bábjátékokat is ír. Tizenhét évesen rajzolta meg első mesekönyvét, ami 1956-ban meg is jelent. Bábszínészi oklevelet szerzett, de az ELTE magyar szakán is diplomázott. 1965-ben jelent meg Japánban a Laci és az oroszlán, a könyv példányszáma jelenleg a félmillió felé közelít. Marék Veronika Japánt szinte a második hazájának tekinti, hiszen 21 könyve jelent meg Tokióban. Két gyerekújság, a Dörmögő Dömötör és a Kisdobos külső munkatársaként is dolgozott. 1974 és 1976 között írta meg a Magyar Televízió megrendelésére A kockásfülű nyúl című nagysikerű rajzfimsorozat 26 epizódjának forgatókönyét, amelyet a Pannónia filmgyár megfilmesített Richly Zsolt rajzaival és rendezésében. Sok generáció nőtt már fel a meséin, figuráin. Boribon, Annipanni, Kippkopp és Tipptopp, a Csúnya kislány, Laci és az oroszlán, a Kockásfülű nyúl a legközelebbi, legbensőségesebb ismerőseink. (Fotó: Kaunitz Tamás) |
![]() |
|
A kockásfülű nyúl – Richly Zsolt rajzaival A legendás rajzfilmsorozat történetei elevenednek meg a képregényszerű mesekönyvben. |
Marék Veronika beszélgetőtársa: Dávid Ádám. Dávid Ádám (1985, Budapest) író, szerkesztő, műfordító. A Millenium expressz-trilógia szerzője gyerekeknek és kamaszoknak szóló regényeket, képregényeket, meséket, verseket, drámákat ír. Angol és német nyelvből fordít. A Móra Könyvkiadó munkatársaként többek között Marék Veronika könyveit is szerkesztette, valamint Lázár Ervin munkásságát gondozta. A Virág utcai focibajnokság című első ifjúsági regénye magyar irodalomból harmadik és negyedik osztályban is tananyag lett. A könyvből készült tízrészes rádiójátékot a Kossuth Rádión sugározták 2017-ben. Rabtársak a Gulagon címmel írt képregénye százezer középiskoláshoz jutott el és Alfabéta-díjra jelölték. Az utóbbi években két gyerekdarabját mutatták be, és további három drámát írt. (Fotó: Facebook) |
![]() |
Az irodalomterápiás foglalkozást Király Hajnal tartja. Király Hajnal erdélyi származású filmesztéta, biblioterapeuta 2007-ben szerzett PhD fokozatot az ELTE BTK-n adaptációelméletből. 2012 és 2014 között a Lisszaboni Egyetemen volt posztdoktor. Újabban a kelet-európai filmek intermedialitásával, a kortárs magyar és román film komparatív kulturális értelmezésével, valamint a művészfilmek terápiás alkalmazásával foglalkozik. A PTE-s képzés után 2017-ben lett okleveles biblioterapeuta. Szegeden felnőtt vegyes csoportokat vezet a Bibliotéka Egyesületnél, főként veszteség, kapcsolati és kötődési nehézségek, illetve társadalmi érzékenyítés témában. Foglalkozásain irodalmat és filmrészleteket egyaránt használ. A szegedi Léleklépő Alapitvány Létra – egy projekt a gyermekekért programjában tart segitő foglalkozásokat gyerekeknek és kamaszoknak. A Magyar Irodalomterápiás Társaság tagja. Az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszékének Fejlesztő irodalomterápia szakirányú továbbképzésének óraadó tanára. (Fotó: Magyar Irodalomterápiás Társaság) |
![]() |
„A mese az van, valahol a levegőben, csak el kell kapnom a csücskét és húzni lefelé, s ha már megvan, akkor le kell írnom.” (Marék Veronika) |