A tudomány tudománya

Miképpen alakítja a mindennapjainkat a tudomány? Hogyan hasznosíthatók a legújabb eredmények az akadémikus szférán kívül, hogyan segíthetnek megoldást találni a hétköznapi életünkben felmerülő problémákra? A mindennapjainkat érintő tudomány, tudományosság aktuális kérdéseire fókuszálnak a rendezvénysorozat előadásai: a témák között szerepel az információs, digitális társadalom, a tudományos haladás, az elszaporodó áltudományok és tévinformációk, a hit és tudás viszonya, a tudományos közösségek társadalmi presztízse, a mesterséges intelligencia előnyei és hátrányai, az új diszciplínák megjelenése, a bioetika és a tudósok, kutatók társadalmi felelőssége, az ember szerepe a hihetetlen gyorsasággal változó tudományos világban. A tudomány tudománya programsorozat nem rejtett célja, hogy a korábban csak a sci-fikben elképzelt valóság nyomába is eredjen, és az egyre komolyabb technológiai fejlesztések, illetve alapvetően a technológia mellett és ellen is sorra vegye az érveket.

A meghívott vendégek témájuk legjelesebb hazai képviselői, bölcsészek és természettudománnyal foglalkozók egyaránt: Soós Sándor, Csányi Vilmos, Kutrovátz Gábor, Zemplén Gábor, Békés Vera, Ropolyi László és Kovács Gábor. A szervezők célja, hogy a nagyközönség számára is érthetővé tegye a magyarországi és nemzetközi kortárs tudományosság olyan problémáit, melyek nagy mértékben befolyásolják életünket, de kevés szó esik róluk ismeretterjesztő jelleggel. A meghívott vendégek tudományterületük tágabb kontextusáról is beszélnek (pl. a tudományos közösségek, a tudományszerveződés, a tudománymérés és a kreativitás összefüggései, tudomány és áltudomány viszonya, a hálózottság következményei stb.), előadásaik után lehetőség volt a közönségkérdésekre és a nyílt vitára is. A programot az NKA támogatta.

A program előadói és előadásai – ez utóbbiak a képre kattintva megtekinthetők.

Soós Sándor tudományfilozófus, az MTA Könyvtár és Információs Központ Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztályának vezetője, valamint az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet adjunktusa. Számos hazai és nemzetközi kutatásban vett részt. Fő kutatási területe a tudománymetria, a tudománymodellezés és a tudományelmélet. Soós Sándor előadásának címe Tudománymérés és kreativitás: összeegyeztethetők-e? volt.

Csányi Vilmos (1935, Budapest) Széchenyi- és Prima-díjas biológus, biokémikus, etológus, az ELTE TTK Etológia Tanszékének professor emeritusa, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudomány egykori főszerkesztője. Főbb kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció. Több mint kétszáz tudományos publikáció és közel harminc könyv szerzője. Tudománynépszerűsítő és szépirodalmi munkássága is jelentős. 2017-ben a Libri Kiadónál jelent meg Tóth Balázzsal közösen írt könyve, a Hiedelmeink – Az emberi gondolatok építőkövei.

Kutrovátz Gábor (1973, Kaposvár) tudományfilozófus és -történész, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék habilitált docense, az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Osztályközi Tudományos Bizottság tagja. Főbb kutatási területei: a csillagászat története, a magyar tudománytörténészek a nemzetközi porondon, a tudományháború és ismeretelméleti vonatkozásai, a szakértelem problémája, valamint a laikus-szakértő viszony.

Zemplén Gábor (1973, Budapest) tudományfilozófus és -történész, az ELTE GTK Érveléselmélet és Marketing Tanszék egyetemi tanára, az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Osztályközi Tudományos Bizottság tagja, valamint az Argumentation (Springer) szerkesztőbizottságának tagja. Főbb kutatási témái: a tudományfilozófia és -történet, az optikatörténet, a reprezentációelméletek, a tudomány természetének oktatása és az érveléselmélet.

Kutrovátz és Zemplén Láng Benedekkel közösen írták meg A tudomány határai című tudományfilozófiai alapművüket, melyet a Typotex Kiadó adott ki 2009-ben.

Békés Vera (1951, Budapest) tudományfilozófus és -történész, az MTA Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa, az Eszterházy Károly Főiskola és az ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium professor emeritája. Thomas S. Kuhn paradigmaelméletének legfontosabb magyarországi értelmezője. A témában meghatározó műve: A hiányzó paradigma (Latin Betűk, 1997). Főbb kutatási területei: tudományfilozófia, nyelvfilozófia, episztemológia, gyermekfilozófia, összehasonlító tudománytörténet.

Ropolyi László (1949) fizikus, filozófus, aki közel negyven évig és a tanszék megszűntéig az ELTE BTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék oktatója volt. Számos hazai és nemzetközi kutatásban vett részt. Az elmúlt tizenöt évben kutatásai az internet filozófiájára irányultak, melynek során az internet összetettségét és használatának az emberi életre gyakorolt hatását vizsgálta. A témában meghatározónak számító alapműve, Az internet természete 2006-ban jelent meg a Typotex Kiadónál.

Kovács Gábor filozófus, történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa, az MTA köztestületi és a Bibó István Szellemi Műhely tagja. Számos hazai és nemzetközti kutatásban vett részt. Főbb kutatási területe: a politikai filozófia, a magyar és nemzetközi politikai eszmetörténet, a zöld eszmetörténet, a modern kultúrkritika, az ökofilozófia. Frankensteintől a zöldekig – A gép és kritikái című könyve 2010-ben jelent meg a Liget Műhelynél.