Az itt található fölsorolást korábbi hallgatóink állították össze – egyfajta ajándék ez a mostani hallgatóknak az Alumnitól. Mostani hallgatóink persze bővíthetik, módosíthatják, kiegészíthetik!
MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus)
Hazánkban 1980-as évekre datálható az, amikor is magyar szakemberek megtették afelé az első lépést, hogy egy közös katalogizálási feladatokat ellátó rendszer létrejöhessen. A projekt megalakulásában hangsúlyos szerepet töltött be Dr. Mader Béla, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának igazgatója. Már ekkor 15 könyvtár jelezte, hogy minden erejével támogatni fogja a központi adatbázis megvalósulását. MOKKA olyan támogatókra tett szert, amelyeknek a birtokában vannak a magyar intézmények állományában fellelhető külföldi dokumentumok, illetve azok adatai és magyar dokumentumok. Azonban 2001-ben finanszírozási problémák léptek fel, melyre megoldást nyújtott a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, azzal a feltétellel, hogy a projekt fenntartásáért és fejlesztéséért a továbbiakban a miniszter fennhatósága alá tartozó Országos Széchényi Könyvtár OSZK) legyen a felelős. A tárgyalások lezajlása után meg is született az OSZK és a MOKKA Egyesülete között a megállapodás, melynek eredményeként a projekt célja, hogy a tagkönyvtárak érdekeit képviselő fejlesztéseket valósítson meg és a lehető legeffektívebb eljárásokkal segítse a könyvtári szakma működését.
A MATARKA (Magyar folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa) egy olyan hazai könyvtárak által épített adatbázis, amely a magyar, illetve a környező országok magyar nyelvterületein kiadott szakfolyóiratok tartalomjegyzékét dolgozza fel. Az együttműködésben résztvevő intézmények munkájának köszönhetően a MATARKA jelenleg 1114 folyóiratot, 1.416.113 címet és az azokhoz tartozó 218.910 ugrópontot tartalmaz a teljes szövegű forrásokhoz. Egyes tartalmak az oldalon PDF vagy HTML formátumban kaptak helyet. A gyűjtemény témáját tekintve elég tág palettával rendelkezik, hiszen többek között az agrár, műszaki, jog, társadalom- és természettudományokkal foglalkozó periodikák tartalmával kapcsolatosan is tartalmaz információt. Szépirodalmi folyóiratokat nem dolgozza fel, hiszen ezeknek a dokumentumoknak a címe igen sok esetben félreérthető, mivel átvitt értelemben utal annak tartalmára. Előnye a honlapnak, hogy szabad felhasználású, azaz annak tartalmát bárki megtekintheti regisztráció nélkül.
Az ODR (Országos Dokumentum-ellátási Rendszer) 1997-ben jön létre a CXL. törvény megfogalmazását követően, mely a nyilvános könyvtárak ellátásával kapcsolatosan tartalmaz rendeleteket. A szervezet célja a könyvtári világgal kapcsolatos információk és dokumentumok a lehető leggyorsabb módon történő hozzáférhetővé tétele bárki számára. ODR tagjai között 56 könyvtárat találhatunk, amelyek állományának összessége lefedi a Magyarországon fellelhető kurrens dokumentumok teljes gyűjteményét. Minden egyes tagintézménynek kötelessége a gyarapítása során birtokába került dokumentumokat egy nyilvános adatbázisban feltüntetnie. Online módon történő könyvtárközi kölcsönzés lebonyolításához az intézményeknek regisztrálniuk kell a rendszerbe.
Ahhoz, hogy az ODR nyújtotta lehetőségek minden intézmény számára elérhetővé váljanak, megalakult a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, mely azt a célt tűzte ki, hogy csökkentse a szakadékot az információban gazdag és az azt nélkülöző területek között. Kísérletet tesz arra, hogy a vidéki intézmények látogatói is a lehető legszínvonalasabb könyvtári ellátásban részesüljenek közvetlenül vagy közvetve, más információs központokkal összedolgozva, hogy minél magasabb színvonalon tudjanak a kisebb könyvtárak is információt biztosítani a felhasználói számára. Cél, hogy egy országos szintű egységes minőségű, korszerű, az olvasók elégedettségét kivívó kooperáció bontakozzon ki. Melynek eszközei: a fejlett infrastruktúra kiépítése, könyvtárbuszok üzemeltetése, a megfelelő szakemberek alkalmazása és a megfelelő anyagi források biztosítása.
Digitalizálási projektek
Ahogy a fejlettebb országokban úgy az 1990-es évek elején, Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyba kerültek a számítástechnika által nyújtott lehetőségek. Ebből következett, hogy könyvtárak szerepe is szépen lassan kezdett átalakulni. Korábban legfontosabb feladatuk a birtokukban lévő állomány megőrzése, archiválása volt, napjainkra már teljesen megváltozott, mivel mára ezeknek az információs központoknak az lett az elsődleges céljuk, hogy a birtokukban lévő dokumentumokat a lehető leggyorsabban és a felhasználók számára legkényelmesebb módon szolgáltassák. Ebből az okból kifolyólag születtek meg a nagy digitalizálási projektek is. A beszkennelt vagy már eredetileg számítógépen írott dokumentumok miután egy nyilvános internetes adatbázisba feltöltésre kerülnek, akkor Földünk bármely pontján könnyen elérhetővé válhat. További előnye, hogy fizikálisan nem foglal helyet és tudományos munkák kutatása és feldolgozása során is praktikusabbnak bizonyul az elektronikus forma.
A MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) volt Magyarországon az első interneten elérhető könyvtár. Ez a non-profit vállalkozás azt a célt tűzte ki magának, hogy összegyűjtse, rendszerezze és a felhasználók számára elérhetővé tegye a magyar nyelvű vagy magyar, illetve közép-európai vonatkozással bíró dokumentumokat, amelyek fontos szerepet töltenek be hazánk tudományos és kulturális életében, illetve nagy jelentőséggel rendelkeznek a magyar oktatás területén is. Nagyrészt szöveges formátumúak, de fellelhetők a gyűjteményben kották, plakátok, térképek és hangoskönyvek is, valamint a kollekció részét képezik szép számban különböző elektronikus periodikák. MEK hasonlóképpen a MOKKÁ-hoz az Országos Széchényi Könyvtár fennhatósága alá került. Maga az e-könyvtár tartalmának bővítéséhez, a honlap felületének fejlesztéséhez az alapítók szívesen veszik az önkéntesek jelentkezését is, nem csupán humánerőforrásként szolgálhatunk hazánk első számú virtuális könyvtárának gyarapodásához, hanem anyagilag is mentorálhatjuk azt. A MEK szívügyének tartja, hogy a hátrányos helyzetben lévő személyek is részesülhessenek a szolgáltatásaiban, ezért elérhetővé vált a page akadálymentes verziója, ahol rendkívül hasznos külső linkek is helyet kaptak, mint például a VilágHalló online felolvasó rendszer hivatkozása vagy olyan linkek, amelyek letölthető programokra mutatnak látássérültek számára. A gyűjtemény jelenleg 9014 tételből áll, de ez a szám fokozatosan növekszik, és ami lényeges, a művek nagyrészt full-text formátumban érhetők el.
A Gutenberg Project alapjait Michael Hart fektette le 1971-ben. Vállalkozásának célja az volt, hogy egy olyan felületet hozzon létre, amelyről bárki térítésmentesen hozzájuthat különböző digitális dokumentumhoz. Ehhez a projekthez hasonló még korábban a világon nem volt, így a szakmai berkekben ezt a kezdeményezést a „digitális könyvtárak ősapjaként” aposztrofálták. 2008 végére pedig már 25.000 mű vált elérhetővé a virtuális világban. De ez nem minden, hiszen a Gutenberg Projectnek jelentős testvér- és leányvállalatai vannak szerte a világon. Közülük néhány: Ausztráliában (Project Gutenberg of Australia), Kanadában (Project Gutenberg of Canada), Németországban (Projekt Gutenberg DE). Összesen több mint 100.000 ingyen elérhető e-könyv áll a rendelkezésére az internetes felhasználók számára.
Nagy digitális projektek sorába tartozik még a 2008-ban alapított Európai Digitális Könyvtár és a Google Books. Az előbbi 48 nemzeti könyvtár, 20 különböző nyelvén is megjelent műveket tartalmazó digitális gyűjteményt tesz ingyenesen elérhetővé. A 15 millió tételt tanulmányozva többek között, a könyvek mellett belefuthatunk újságok, festmények, poszterek, térképek és hanganyagok virtuális változatába is.
A Google 2004-ben indult könyvdigitalizáló projektje is rendkívül sok könyvtárral dolgozik együtt.