Információ, Történelem, Régió: könyvtárak a Kárpát-medencében egykor és most

A 2006-ban kiadott Információ, Történelem, Régió: könyvtárak a Kárpát-medencében egykor és most címet viselő konferencia kiadvány elolvasásával betekintést nyerhetünk a könyvtári intézetek akkori helyzetébe, illetve a szakma beteljesedését segítő innovatív megoldásokból is ízelítőt kaphatunk.

Maga a kiadvány hat nagyobb egységből áll. Az első fejezet megírása Bánhegyi Zsolt nevéhez kapcsolható, aki az információtörténelemmel, az információs társadalom kibontakozásával, az információ rögzítésével és továbbításával, illetve maga az információ kialakulásával kapcsolatosan ébreszt gondolatokat az olvasó fejében.

A következő fejezetben Hegyi Ádám taglalja a számítógépes feltárás során fellépő problémákat. A könyvtárak automatizálásában és gépesítésében lényeges szerephez jutnak: a központilag meghatározott szabványok, a műveleteket támogató megfelelő fejletséggel rendelkező infrastruktúra és az egész motorja, a megfelelő szakértelemmel rendelkező humánerőforrás. A MOKKA megalakulásával fontossá vált a Magyarországon használt integrált rendszerek összehangolása és a cédulakatalógusok tartalmának számítógépes adatbázisokba történő bevitele. A szerző továbbá felhívja a figyelmet az elektronikus információk karbantartásának fontosságára és az automatizálás során fellépő adatvesztés kiküszöbölésnek lényegességére.

A könyv harmadik egysége Káldos János szellemi terméke, aki a digitális korszak jellemzőit és a kulturális örökség megóvásának fontosságát tárgyalja. A szerző által megismerkedhetünk egy vízióval a „Digitális Kárpát-medence” programmal és annak céljaival. Valamint Káldos János véleménye szerint olyan, megfelelő szoftver és hardverparkkal rendelkező, digitalizáló központokat kell létesíteni hazánkban, amelyek ezeket a tevékenységeket megfelelő minőségben tudják támogatni.

A következő fejezetnek Z. Karvalics László Az információ történelem új narratíváihoz: letális hatás megismerés címet adta. Ebben a részben szó van arról, hogy egy közösség hogyan képes rendkívül fontos információkat a kollektív emlékezet segítségével releváns formában több évszázadon keresztül megőrizni. A szerző tisztázza és példával érzékelteti, hogy mit ért a letális hatás narratívájának megvalósulása alatt. Írásában jelzi, hogy az emberek életében milyen fontos szerepet tölt be a mintaképzés, az elkerülés, az alkalmazkodás és megismerés folyamatának megvalósulása.

A kiadvány következő egysége a Mikrotörténeti morzsák régen volt könyvtárakból címet viseli, amelyben Kokas Károly navigálásával, a magyar nyomdászat fejlődésének és a könyvek egyre nagyobb mértékű elterjedésének tükrében tehet az olvasó egy utazást a régmúlt időkbe.

A könyv végén pedig Mészáros Zoltán ad a magyar könyvtárak online szolgáltatásairól egy komplett képet, illetve megfogalmazza, hogy véleménye szerint hogyan lehetne ezeket az eszközöket még hatékonyabbá tenni. Hasznos lenne a magyar katalógusokat egy minél egységesebb formában elérhetővé tenni a felhasználók számára, interaktív felületek biztosítása az olvasóknak a hálózaton keresztül, több intézmény összefogásával létrejött projektek generálása, etc.

Összefoglalásként, ha tehát valaki rálátást szeretne nyerni az információs központokat érintő legfontosabb problémákról, meg szeretné tudni, hogy mit is takar pontosan az a szókapcsolat, hogy „Digitális Kárpát-medence” vagy a letális hatás, akkor ez a rendkívül informatív és könnyed stílusban megírt kiadvány minden bizonnyal egy tökéletes választás lesz!

Bevezetés a Könyvtári Informatika Alapjaiba

 

A könyvtári szakmában egyre nagyobb mértékben furakodtak be a különböző informatikai eszközök és egyre hangsúlyosabbá vált az automatizálása, a gépesítése és az internet. De hogy miképpen? Nos erre ad választ Bakonyi Géza és Kokas Károly Tanár Úr műve.

Maga a könyv egy rendkívül jól felépített, lényegre törő, könnyen olvasható és megérthető, sok példával és ábrával ellátott dokumentum, amely megfelelő részletességgel vezeti be olvasóit a könyvtárak komplex világába. A szerzők a könyvet három nagyobb egységre bontották fel:

  1. 1. Az első rész lényegében a könyvtári informatika körébe tartozó témákkal foglakozik.

- Az internet kialakulása (Gopher, ARPANET és a WWW története)

- A kulturális örökség megóvása (MINERVA, NDA, OAI).

- Digitális képek, fotózás, hang állományok és mozgóképek.

  1. 2. A dokumentum második nagyobb fejezete a könyvtári gépesítés témájába enged

betekintést tenni.

- A karakterkezelés problematikája (ACSII, ANSEL, UTF8).

- Az OPAC, és ami mögötte van (MARC, CCL, Z39.50).

- Egy tökéletes integrált könyvtári rendszer sajátosságai.

- Könyvtári együttműködések (MOKKA, ODR).

  1. 3. Az utolsó blokk pedig a digitális szövegek feldolgozásakor fellépő problémák

megoldásaira mutat néhány példát.

- Strukturált szövegek kialakulása (SGML, DTD, XML, TEI, DC).

- Nagy digitális kezdeményezések

(Gutenberg Project, MEK, Neumann János Digitális Könyvtár, DIA).

A vázlatpontokat olvasva láthatjuk, hogy a könyv tartalmának valamely szeglete az informatikus könyvtáros hallgatók képzése során biztos jelen van. Emiatt is érdemes kézbe venni ezt az „útikönyvet”, amely kiváló módon segíti a diákokat a szakma elsajátításának ösvényén előrehaladni.

Paleográfiai Olvasókönyv Könyvtár Szakos Hallgatóknak


A tanszék kiadványai közé tartozik a Hegyi Ádám, Simon Melinda és Zvara Edina által összeállított Paleográfiai olvasókönyv könyvtár szakos hallgatóknak címet viselő könyv is, amely a 16. és a 19. század között létrejött, könyvtáros szemmel legérdekesebbnek tartott források világába kalauzol el minket.

A szerkesztők a művet nem csak az SZTE Könyvtár- és Humán Információtudományi Tanszék hallgatóinak figyelmébe ajánlják, hanem véleményük szerint hasznos ismereteket tehetnek magukévá a történelem, irodalomtörténet, művelődéstörténet és régészet felé orientálódó diákok is a kiadvány áttanulmányozása által, sőt az oktatók számára is tartogat minden bizonnyal néhány érdekességet.

A mű tartalmául szolgáló magyar, latin és német nyelvű történelmi források továbbá úgy lettek szortírozva, hogy azok tanulmányozása által kinyert információk felhasználhatóak legyenek különböző művelődés- és könyvtártörténeti kurzusokra való felkészülések során is. A könyvben láthatnak példát a régi idők könyvtári összeírására, megtekinthetnek néhány possessorbejegyzést, könyvtárhasználati szabályzatot, kölcsönzői nyilvántartást, könyvkereskedői és könyvkötői számlát. De az olvasó szemügyre veheti akár Bölöni Farkas Sándor olvasónaplóját vagy Zrínyi Miklós ex librisét is és még sok minden mást.

A szerkesztők továbbá feladatokat is készítettek, amelyek interaktív formában, az olvasó agytekervényeit és kreativitását megmozgatva segítenek még jobban elmélyíteni az újonnan megszerzett tudást. A kiadvány utolsó részében egy könyvajánló lista kapott helyett, amely az SZTE Egyetemi Könyvtár állományában fellelhető, további ősnyomtatványokkal, nyomdászokkal és magyar katalógusokkal foglalkozó dokumentumok bibliográfiai adatait vonultatja fel. Valamint ebben a részben lettek feltüntetve további könyv-, művészet-, egyháztörténettel, szótárakkal és térképekkel foglakozó online források is.

Tehát összefoglalóan elmondhatjuk, hogy ez a kiadvány egy rendkívül átgondolt, összeszedett, interaktivitásra serkentő elemeket tartalmazó mű, amely nagyban segítheti a paleográfia tudományában elmélyülni kívánók dolgát.

 

A szeged-alsóvárosi ferences rendház könyvtára 1846

 

A kiadvány a szeged-alsóvárosi ferences rendház könyvtárának a történetét tartalmazza magyarul és angolul, illetve a könyvtár Dubecz József által összeállított katalógusát.

Varga András: A szeged-alsóvárosi ferences rendház könyvtára 1846. Szeged: Scriptum, 1998.

Varga András munkája az Olvasmánytörténeti Dolgozatok sorozat 8. köteteként jelent meg.

Elsőként a szeged-alsóvárosi ferences rendről és könyvtáráról olvashatunk elemzést magyar és angol nyelven. A kiadvány második része Dubecz Jószef 1846-ban összeállított „Szegedi Üdvözítői Ferencziek Egyesülete Könyvtárának Lelettára” katalógusának tételeit tartalmazza. A kötet a személynevek mutatójával zárul.

 

A Könyves Kultúra XIV-XVII. Század III.

 

Válogatás a francia szakirodalomból. Többféle témakört ölel fel, ilyenek például: Az írás története és

hatalma, vagy a Könyvkészítés a 16. században.

Monok István (szerk.): A könyves kultúra XIV-XVII. század Szeged: Scriptum Kft.

Az öt részesre tervezett sorozatnak eddig három kötete jelent meg: az angolszász, a német és a francia szakirodalmat tartalmazók. A sorozat ötlete abból indult ki, hogy a művelődéstörténeti képzésnek nincs megfelelő tankönyvi háttere. A nem magyarországi művelődés történetének szakirodalma nem magyar nyelvű. Hallgatók bevonásával megkezdődött a kézirat gyanánt használható szakirodalmi szöveggyűjtemény elkészítése. Az összeállításkor arra törekedtek, hogy nagyvonalakban ugyanazok a témakörök kerüljenek a kötetekbe: kéziratosság, szóbeliség-írásbeliség, könyvnyomtatás, nemzeti nyelvű könyvkiadás, reformáció, nyomdásztípusok, kiadói politika. Emellett viszont más műveltségi területeket érintő tanulmányokat is igyekeztek beválogatni. Olyanokat, melyek a művelődéstörténet más témáival is foglalkoznak: egyháztörténet, az iskolázás története, irodalomtörténet.

  1. kötet: Válogatás az angolszász szakirodalomból. Szeged: Scriptum Kft., 1992.
  2. kötet: Válogatás a német szakirodalomból. Szeged: Scriptum Kft., 1997.
  3. kötet: Válogatás a francia szakirodalomból Szeged-Budapest, 2007.

 

Kiadói és Nyomdászjelvények

 

A könyvet Simon Melinda szerkesztette.
A könyv a kiadói és nyomdászjelvényekkel kapcsolatos idegen nyelvű, illetve magyar nyelvű szakirodalmat tartalmazza.
A kötet gazdagon illusztrált, egy-egy jelvénynek többféle variánsát is tartalmazza.

Simon Melinda (szerk.): Kiadói és nyomdászjelvények: szakirodalmi szöveggyűjtemény I-II. Szeged, 2009-2010.

A fordítás-kötet a felsőoktatásban és a szakmai közönség számára is hasznos segédkönyv kíván lenni.

Simon Melinda azzal a céllal állította össze a köteteket, hogy egy helyen összegyűjtve elérhetővé váljon a magyar és nemzetközi szakirodalom a kiadói és nyomdászjelvényekre vonatkozóan.

A nyomdászjelvények történetével, szimbolikájával kapcsolatban eddig nem volt magyar nyelven elérhető fordítás. A meglévő tanulmányok pedig gyakran nehezen hozzáférhetőek. A kutatás alapnyelvein - angol, francia, olasz és német- íródott tanulmányok kerültek a kötetbe. Az első kötetben 30 tanulmányt olvashatunk. A második kötet két olyan tanulmány fordítását is tartalmazza, mely a forrásnyelvén önállóan jelent meg. Ezen a szakterületen ritkák a csak bizonyos földrajzi területtel és korszakkal foglakozó tanulmányok vagy egy ikonográfiai elem több évszázadon átívelő vizsgálata. A fentebb említett mindkét írás ilyen összefoglalás.

 

Bakonyi Géza Emlékkönyv

 

A könyv Bakonyi Géza emlékéről készült.
A fejezeteket a Könyvtártudományi Tanszéken dolgozó oktatók írták. Sokféle különböző témában születtek ezek az írások.
Ilyenek például a tartalomszolgáltatás, nyomdászjelvények és néhány történelmi ismertető.

Apró cseppekből lesz a zápor : Bakonyi Géza emlékkönyv (szerk. Hegyi Ádám, Simon Melinda) Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2008.

A kiadvány Bakonyi Géza, tanszékünk alapítójának emléke előtti tisztelgés alkalmából készült. A tanszék oktatói által írt tanulmányokat tartalmazza a 16. századtól napjainkig tartó korszakokból.

Elsőként Mader Béla megemlékező sorait olvashatjuk, mely 2007. április 21-én, Dr. Bakonyi Géza temetésén hangzott el.

Az írások az általuk felölelt időszakok időrendjében követik egymást.

Varga András a magyarországi növények első tudományos leírójának, Carolus Clusius flóráskönyvét mutatja be. A kiadvány 1583-ban, Antwerpenben jelent meg. Clusius németalföldi születésű orvos és botanikus, igazi nevén Charles de L’Écluse. Varga András írásából megtudhatjuk, hogyan született meg a flóráskönyv, mely növények leírását tartalmazza, a kiadványból néhány mondát is megismerhetünk, melyet Clusius jegyzett fel gyűjtései során.

Monok István tanulmányában összefoglalja az 1979-ben kezdett kutatás eredményeit, mely a kora újkori Magyarország olvasmánytörténetének levéltári forrásainak feltárására irányult.

Zvara Edina tanulmányában a Listi-család tagjainak könyveit veszi számba. A Listi-család a 16-17. századi Magyarországon egyházi, katonai és politikai pozíciókat töltött be. Kapcsolatban álltak a korszak befolyásos személyeivel, úgy mint Oláh Miklós esztergomi érsek vagy az Esterházy- és a Zrínyi-család. A család 8 tagjának 41 könyvét azonosították eddig.

Hegyi Ádám a Bázelben található magyar vonatkozású anyagokat veszi számba. A 18. században nagyon sok magyar diák tanult a Bázeli Egyetemen. Az egyetem magyar könyvkultúrára gyakorolt hatásaira a könyvjegyzékek és korabeli könyvekben fellelhető bejegyzések alapján lehet következtetni. Hegyi Ádám az ezzel kapcsolatos kutatásait mutatja be.

Simon Melinda egy érdekes jelenséget mutat be: 1890 és 1940 között az Amerikai Egyesült Államokban a könyvtárépületek díszítésére gyakran nyomdászjelvényeket alkalmaztak. Erre a szép és hangulatos dekorálásra mutat be néhány példát.

A mobilkommunikáció nyelvi sajátosságainak bemutatását végzi el Sándor Klára tanulmánya. Három témakört jár körbe nyelvészeti szempontok alapján. Elsőként arra ad választ, hogy a mobiltelefon rontja-e a nyelvet? Ezután megvizsgálja az írásbeliség és szóbeliség megváltozott viszonyait, végül néhány következtetést von le, hogy miért szeretjük annyira a mobiltelefonunkat.

A következő tanulmányban a magyar származású művészt, Charles Csúrit ismerhetjük meg. A Csúri család az első világháború környékén Szegedről települt át az Amerikai Egyesült Államokba. Vászonra kezd el festeni, de ő lesz a digitális művészet és a számítógépes animáció atyja. 1963-64-ben az ő tevékenységével indult útjára a számítógépes művészet. Z. Karvalics László tanulmányából megismerhetjük Csúri életútját, munkásságát, amit sajnos itthon még nem igazán tartanak számon. A http://www.csuri.com oldalon pedig szép munkáit tekinthetjük meg.

Szűcs Viktor és Vida Andrea a Web2.0 könyvtárak számára is hasznos szolgáltatásait veszi számba. Ezek közül néhányat emelnék ki: az Ajax technológiát, mellyel mi, informatikus könyvtáros hallgatók is megismerkedünk tanulmányaink során, ismertetik az RRS funkció, a könyvjelzőmegosztás és a Wiki lehetőségeit. Olvashatunk a Long Tail jelenségről, majd a tanulmány végén konkrét könyvtári példákkal találkozhatunk.

Simon Melinda második tanulmánya a nyomdászjelvények elektronikus forrásait veszi számba. Viszonylag kevés nyomtatott forrás áll a kiadói és nyomdászjelvényekkel foglalkozó magyar kutatók rendelkezésére. Nekik segítséget nyújtva, öt online adatbázis, egy CD-ROM és egy online elérhető, digitalizált szakirodalom felépítését, megbízhatóságát vizsgálja.