Gyakran mondjuk − vagy csak gondoljuk − azt, hogy ami régi, az elavult, maradi, és hogy haladni kell a korral, de ettől függetlenül, ha egy olyan iskolába járunk, amelynek korát már évszázadokban mérik, akkor azért kihúzzuk magunkat. Azt mondjuk, hogy igen, nekem sikerült ide bejutnom, és ez igaz erre az egyetemre. Éppen ezért, habár számtalanszor elhangzik, azért mindig újra el kell mondani, mert hatalmas jelentőséggel bír, hogy az Egyetemet 1921-ben telepítették át Kolozsvárról Szegedre, így a Szegedi Tudományegyetem jogelődjének az 1581-ben Báthory István által alapított kolozsvári jezsuita kollégiumot tekintik. Ez több mint 400 év. 1872-ben nevezték el Kolozsvári Tudományegyetemnek. Azóta számtalan nevet viselt. 2000-re kialakult a mai karokból álló Szegedi Tudományegyetem nevet viselő felsőoktatási intézmény, amely az ország, Európa és a világ ranglistáján is jelentős helyet foglal el, így megnyugtató az a tudat, hogy egy olyan iskolában járunk, amiről más országokban is hallottak már.

Az egyetem 12 kara közül a BTK rendelkezik az egyik legnépesebb hallgatói táborral, több mint 6000 diák tölti itt az idejét:

  • ahol az oktatók a messzire visszanyúló hagyományok jegyében tanítanak - céljuk a problémamegoldó gondolkodásra kiélezett, széles látókörű értelmiség kinevelése,

( vagyis a régi idők tapasztalatai alapján tanáraink megpróbálnak művelni minket és ezzel párhuzamosan elérni azt, hogy amit belénksulykoltak, azt értelmesen alkalmazni is tudjuk, valljuk be, nincs könnyű dolguk)

  • ahol a professzorok a kutatásra és a tudományos munkásságra is nagy hangsúlyt fektetnek,

(amikor látjuk, hogy tanárunk ezt és ezt a könyvet írta, akkor azért büszkék vagyunk arra, hogy mi is tőle tanulunk)

  • ahol olyan ismert emberek tanítottak és tanultak, mint Sík Sándor, Radnóti Miklós és József Attila

(ez is tovább növeli személyünk értékét, – az egónkat – igen, hát én is ide járok).

Szeged egy olyan emberi léptékű város, ahol az egyetem polgárai által vállalt önkéntes tevékenységnek köszönhetően − hallgatói önkormányzatok, filmklubok, fesztiválok és egyéb programok szervezése − az egyetem a város szerves, meghatározó részévé, a régió szellemi központjává és világhírű kutatások bölcsőjévé vált. Nem érezzük olyan mértékben, mint mondjuk Pesten azt, hogy voltaképp olyan, mintha ott sem lennénk. Ha másért nem, hát azért, mert elmegyünk a TIK-be, ahol a város különböző helyein lévő karoknak majdnem az összes diákja megjelenik, ki azért, hogy tanuljon, ki csak meginni egy kávét vagy beszélgetni.

Sokféle kutatócsoportnak, doktori iskolának és egyéb képzési programnak (http://www.arts.u-szeged.hu/kutatodoktoregyeb.html) ad otthont a Bölcsészettudományi Kar. Az oktatási és kutatási tevékenység több tudományterületre − hagyományos bölcsész-, társadalom- és neveléstudományi szakterület − terjed ki. Itt egy humán beállítottságú hallgató kedvére válogathat, megszerezheti a neve elé a Dr. betűket, és a későbbiekben kutathat is.

A szakmai színvonal garanciáját biztosítja:

  • az oktatók tudományos minősítése,
  • a sokéves oktatói tapasztalat,
  • a nemzetközi szint, folyamatos akkreditáció,
  • a külföldi ösztöndíjak, az európai hallgatói ösztöndíjrendszer (http://www.arts.u-szeged.hu/osztondij.html),
  • a nyelvtanulási és nyelvvizsga lehetőség,
  • a kar és tanszékeinek nemzetközi kapcsolatai,
  • ill. csereprogramok társegyetemekkel, külföldi részképzések.

 

A kar szervezeti felépítése:

  • A kar tevékenységét a dékán irányítja, akinek munkáját három dékánhelyettes segíti.
  • Dékáni Hivatal: A kar hivatalos, igazgatási feladatait látja el.
  • Tanulmányi osztály: A hallgatók tanulmányaival és az oktatással kapcsolatos adminisztratív teendőket végzi el.

A Bölcsészettudományi Kar 9 intézetre, ezen belül 35 tanszékre tagolódik. (http://www.arts.u-szeged.hu/intezettanszek.html)

Küldetés, jövőkép, célok:

A Bölcsészettudományi Kar célja − tekintve, hogy a magyar felsőoktatás egyik legjelentősebb intézménye, és tudatában van a korszerűség szükségességével − az, hogy mi olyan emberekké váljunk, akik ismerik a hagyományokat, fontosnak tartják elméjük művelését, de nem csak „tárolják” az információt, hanem képesek azt közhasznúan, a gyakorlatban is alkalmazni, felhasználni. Ha megnézzük, ez az, amit a tanulmányaink elvégzése után elvárnak tőlünk. Legyünk műveltek, szakterületünkről széleskörű tudással rendelkezzünk és ezen felül, tudásunkat felhasználva, tegyünk le valamit az asztalra. Ezért biztosít a kar magas szintű képzést a klasszikus bölcsészettudományi és a társadalomtudományi képzések terén egyaránt, mert így tud életképes diplomát biztosítani számunkra.
Alapvető feladatának tekinti, hogy egy problémamegoldó gondolkodásra kiélezett, széles látókörű értelmiséget neveljen ki, és figyelmét felhívja a

  • a nemzeti kultúrának és önazonosságnak,
  • az idegen nyelvek és kultúrák megismerésének,
  • az emberi méltóság,
  • az etikai normák,
  • a szolidaritás, tolerancia,
  • az esélyegyenlőség és humánum alapvető értékként való elfogadásának fontosságára.

 

Lehet, hogy ezek nem elsősorban egy jó álláshoz segítenek hozzá, de értékes, normális gondolkodású és humánus emberré alakítanak minket.
Fontosnak tartja továbbá a nemzetközi kapcsolatok folyamatos fejlesztését és támogatását annak érdekében, hogy a hazai és nemzetközi tudományos eredményeket minél hatékonyabban juttathassa el az oktatásba és kutatásba, illetve, hogy a hazai eredmények külföldi elismerést és támogatást kapjanak.
Arra törekszik, hogy a mester- és doktori képzés színvonalát fokozatosan növelje, és versenyképes diplomát nyújtson. Valljuk be, hogy ez az egyetem választásánál nagyon sokat számít, hiszen itt eltöltünk 3-5 évet, de aztán több évtizedig kell elboldogulnunk azokkal az alapokkal, amelyeket ez alatt a néhány év alatt elsajátítottunk.
A Bölcsészettudományi Kar lehetőséget nyújt arra, hogy a folyamatosan bővülő ismeretanyagot könnyebben elsajátíthassuk. Ennek érdekében olyan képzési programokat indít, amelyek kompetenciaalapjuk miatt hatékonyan segítik személyes fejlődésünket, illetve azoknak a készségeknek a kialakítását és erősítését, amelyekkel képessé válunk új ismeretek befogadására és azok alkalmazására.
Ilyen módon is segíti az egyetem polgárait abban, hogy a társadalom tevékeny részeseivé válhassanak. Hiszen nincs annál jobb érzés, amikor azt mondhatjuk, hogy mi is hozzátettünk valamit az eddigiekhez, és ha ez a valami esetleg kiemelkedően jó, hát annál jobb.