2011. november 18–19-én látható a Somogyi-könyvtárban a 3. Szegedi Képregényfesztivál és Konferencia. 18-án A vonal üzenete című konferencia látogatható. 19-én a Képregényfesztivál alkalmából előadások, kiállítások, játékok, az alkotókkal való „örömrajzolás” és képregényvásár várja az érdeklődőket.

2011. november 18. (péntek), 10–18 h

A vonal üzenete: a képi ábrázolás szerepe az olvasáskultúra fejlesztésben

A konferencia szervezője a Szegedi Tudományegyetem Könyvtár- és Múzeumpedagógiai Szakcsoportja.

Részletes program:

10:00–10:20 Képes beszéd - előadó: Jankovics Marcell

10:20–10:40 Az olvasásfejlesztés stratégiai kérdései - előadó: Nagy Attila

10:40–11:00 Transzkulturalitás és képregények - előadó: Maksa Gyula

11:30–12:30 A fiatalok olvasási kedvének befolyásolása Franciaországban a manga és a képregény segítségével - előadó: Pierre Sery (Franciaország)

13:30–13:50 Az illusztráció szerepe a tanulás folyamatában - előadó: Szűcs Édua

13:50–14:10 A képregény létjogosultsága az olvasáskultúrában - előadó: Pilcz Roland

14:10–14:30 Az érzelmek hiteles ábrázolása a kortárs gyerekkönyv-illusztrációkban - előadó: Paulovkin Boglárka

15:00–17:00 Szekcióelőadások

17:00 Olvass – képzeld el! A szegedi városi rajzpályázat eredményhirdetése

2011. november 19. (szombat), 10:30–17:30 h

Képregényfesztivál és vásár

Részletes program:

10:30–11:00 X-men és mitológia - előadó: Pusztai Dániel

Előadás az X-men szuperhőscsapat első generációját mutatja be, azt vizsgálva, hogy milyen mitikus elemekből építkeztek az alkotók, milyen kulturális hatások érték őket a csapat megalkotásában, és hogy hatott vissza az X-men a képregénykultúrára.

11:00–11:30 Ha ismered, érteni fogod! – A színfalak mögött – előadó: Rozgonyi Zalán

Amikor kinyitsz egy képregényt, akkor filmeket is látsz, klasszikusokat olvasol, kultúrákat ismersz meg, történelmet tanulsz, és tán észre sem veszed! Miért kerülnek mindezek a képregénybe, hogyan, és mivé válnak közben? Minden vonalnak jelentősége lehet...

11:30-12:00 Comics kontra Comix

– Mainstream és Underground a 60-as években – előadók: Váradi Gábor és Szabó Gergő

Hogyan tarthattak ki az Aranykor hősei egy Cenzúra által lebutított világban? Kik voltak az Ezüstkor hősei, és mi tette őket örök érvényűvé? És létezhetett-e egyáltalán a virággyermekek nemzedéke szex, drogok és politika nélkül? Az ötvenes évek képregény-ellenes hisztériája elérte azt, hogy történetük során először és utoljára az amerikai képregények többsége főleg a gyerekeknek szóljon. De a felnőttek visszakövetelték maguknak a műfajt, és létrejött az Underground képregények ellenkultúrája.

12:00–12:20 SZÜNET

12:20–12:50 A képregény-forgatókönyvírás alapjai - előadó: Bayer Antal

Az utóbbi években örvendetesen szaporodnak az új magyar képregények, többnyire szerzői magánkiadásban. Alkotóik nagyrészt képzett grafikusok, de legalábbis ügyes, tehetséges rajzolók. A történetmesélésben, jellemábrázolásban azonban járatlanok, még ha komoly fogyasztói is amerikai, nyugat-európai vagy távol-keleti képregényeknek. A képregény hazai helyzetéből fakadóan író viszont jóval kevesebb akad, aki érdeklődne a képregény médiuma iránt, ha pedig mégis megpróbálkozik vele, alapvetően prózai vagy filmírói tapasztalataikból próbál kiindulni. Bayer Antal előadása röviden bemutatja a képregény-forgatókönyv sajátosságait és jellemzőit, kiemelve, hogy milyen támpontokat szükséges adni a rajzolónak.

12:50–13:20 „A jövőt csak sejthetem...” Hová fejlődhet a képregény? – előadó: Kertész Sándor

A történelem minden korszakában találunk képes elbeszélési rendszereket, a kor igényeihez, elvárásaihoz igazítottan. Domborműveket, falfestményeket, falikárpitokat. Mígnem kialakult az általunk képregénynek elnevezett kifejezetten huszadik századi műfaj. Létrejöttében jelentős szerepet játszott a nyomtatott sajtó térhódítása. Mára azonban az Internet, a digitális adathordozók a meghatározóak, és a képregények a komputer animáció nyújtotta lehetőségekkel élve, átkerültek a filmvászonra. Ilyen körülmények között életben tud e még maradni a hagyományos képregényforma, vagy alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez. Milyen jövő vár a képregényre? Erre keresem a választ az előadás, és felvázol néhány fejlődési, átalakulási irányt, de a jövőt csak sejteti.

13:20–13:50 „Kalyber színez” – képregényszínezés külföldi kiadóknál - előadó: Pilcz Roland

Hogyan próbálhat szerencsét egy hazánkfia a külföldi képregénypiac ezen ágában. Mit kell tudni az amerikai képregényszínezésről, és hogyan is lesz a fekete-fehér rajzból színes. Pilcz Roland az elmúlt egy év tapasztalatairól beszél.

13:50–14:10 SZÜNET

14:10–15:30 Egy vándorfestő (örök)ifjúságai, avagy emlékezzünk Zórád Ernőre – előadók: Kiss Ferenc és Kertész Sándor

Az utolsó pesti bohém, Báró Wallburg Egon különös utazásai a képek világában, avagy Zórád Ernő életútja a Felvidéktől Tabánig.

15:30–16:00 SZÜNET

16:00–16:30 Egy igazi amerikai hős - a tükörálarcon innen és túl – előadó: Tóth László

Az előadás célja a dicső nyolcvanas évek egyik találmányának, a G.I. Joe figurának, vagyis egy csapatnyi elit katonának és gonosztevőnek a bemutatása térben és időben. Hazánkban már a rendszerváltás előtt is játszhattak vele a legifjabbak, azonban amilyen hirtelen érkezett, úgy el is tűnt. Ennek okai visszavezethetőek a képregénnyel való szoros kapcsolatára. Az új generáció új igényekkel lépett fel, ám idővel ismét szükség volt rájuk, hogy megmentsék a világot. Sikerük azóta töretlen és mára a popkultúra részeivé váltak.

16:30–17:00 Kockákból álló irodalom? – előadók: Lakatos István és Oravecz Gergely

Lakatos István és Oravecz Gergely beszélgetése képregény és irodalom kapcsolatáról

17:00–17:30 Anime és manga, összehasonlító elemzések – előadó: Farkas Katalin (Magyar Anime Társaság)

A Japánból indult világhódító animék és mangák érzésvilágának kialakulásáról lesz szó, elmondjuk milyen hatással volt minderre az akkor már egész estés rajzfilmeket gyártó Disney stúdió, hogyan alakították át a japánok saját kifejezés módjukra a történetmesélésnek ezen formáját. Természetesen sorra vesszük a keleti és nyugati kultúrák szemléletmódjait is és, hogy mindez miként hat történeteikre. Nem utolsó sorban pedig szót ejtünk arról is,milyen hatással volt az animék világ a Disneyre és a nyugati rajzfilm készítésre.

Kiállítások:

1. „...ugye megmondtam, hogy az irodalom gazdaggá tesz....?” - válogatás Philippe Delestre francia újságíró és grafikus 2011-ben Franciaországban a nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánított könyves karikatúráiból.

2. 100 éve született Zórád Ernő

3. Az olasz képregénymogul élete és munkássága (1932-2011) - Sergio Bonelli emlékkiállítás

4. Bande dessinée – francia képregények

Kereskedések és kiadók, akik árusítanak a képregényfesztiválon:

Crossfire, Fumax Kiadó, Képregény nagyker, Kingpin Kiadó, Pesti Könyvkiadó, Régikönyvek.hu, Vad Virágok Könyvműhely.

Fotók a 2010-es Képregényfesztiválról

https://picasaweb.google.com/114818092429419865417/Kepregenyfesztival_2010#