Első(s)segély

Minden, ami segít.
Nem csak gólyáknak!


Könyvtári Gyakorlat

A kötelezően teljesítendő könyvtári gyakorlatról.

Kurzusleírások

Kíváncsi vagy mi vár rád?
Itt átláthatod az összes kurzust.


Szakdolgozat

Szakdolgozni készülsz?
Szeretnél róla többet tudni?

Kisokos

Széles körben érdekes, egyben hasznos információkat találsz itt.


Pályázatok

Ösztöndíjak, egyetemi és MKE pályázatok. Ne szalaszd el!

márc. 17 2011

Egy bajai szabólegény története, akiből a sors különös szeszélye folytán neves világutazó válik. Megfordul a Közel-Keleten, Kínába is eljut, szabóskodik Indonézia fővárosában, és bennszülöttekkel hadakozik Ceylonban. Hevesi Lajos tolmácsolásában ismerhetjük meg Jelky András rendkívüli életútját.


Jelky Andrásnak, aki Baján látta meg a napvilágot, igencsak rendkívüli élet adatott meg, amelynek során szinte a fél világot bebarangolta - igaz, nem saját, hanem a sors különös akaratából. Ő maga eredetileg szabói pályára készült, és tizenkilenc évesen Bécsben élő bátyjához kerül, hogy elsajátítsa ezt a mesterséget. Egy évre rá Párizsba indul, hogy ott is szerencsét próbáljon, ám a balszerencse eltérítő őt céljától, és ezzel kezdetét veszi viszontagságokkal teli életútja.
Először csaknem besorozzák porosz katonának, aztán a hesseni gróf embervadászatának esik áldozatául, végül pedig egy holland emberkereskedő karmai közé kerül. Innen egy hajótörés során sikerül kiszabadulnia, majd jó néhány további kínos kaland után Indonézia fővárosába, Dzsakartába (akkori nevén Batáviába) kerül.
Az itteni kormányzó pártfogásába veszi őt, és a segítségével szabóműhelyt nyithat a városban. Gyorsan híre megy a messzi földről idetévedt idegen mesterembernek, akivel mindenki szoros barátságot köt. Hamarosan feleséget is talál magának, és már-már úgy tűnik, végre nyugodt életet élhet.
Azonban ellensége is akad, a kormányzó szeszélyes feleségének személyében, aki, miután András egy alkalommal akaratán kívül megbántotta őt, kutat a lehetőség után, hogy bosszút állhasson. Végül sikerül rávennie – vagy inkább rákényszerítenie - férjét, hogy a magyar szabómestert távolítsa el a városból. Ez annyiból áll, hogy megbízzák Jelky Andrást azzal a feladattal, hogy menjen el Ceylonba, meg a környező szigetekre, és teremtsen rendet az ottani bennszülöttek között.
A sokat szenvedett ifjúnak így ismét útra kell kelnie, hogy teljesítse ezt a hálátlan feladatot. Az egyik szigeten aztán kannibálok fogságába esik, akik fel akarják tálalni őt vacsorára. A halál torkából végül három bennszülött ifjú menti meg, akikkel együtt egy közeli szigetre menekül. Itt eltöltenek némi időt, kényelmesen berendezkednek, később pedig a rájuk támadó emberevőkkel is szembeszállnak (a regénynek ez a szakasza erősen emlékeztet Robinson Crusoe történetére).
Végül Jelkynek sikerül visszatérnie Batáviába, ahol nagy örömmel fogadják a már halottnak hitt szabót. Élete ezután békésen telik a sziget fővárosában: családot alapít és remek kapcsolatban él környezetével, végül pedig sikerült hazatérnie szülőhazájába, hogy ott fejezhesse be viszontagságos életét. Emlékét még ma is őrzi szülővárosában a tiszteletére emelt szobor, amely egy szabólegényt ábrázol egy roppant földgolyó tetején.
Jelky András különös kalandjainak történetét először egy német szerző vetette papírra Geschichte des Herrn Andreas Jelky címen, amely 1791-ben magyarul is megjelent. Ennek alapján írta meg Hevesi Lajos egy évszázaddal később a saját munkáját, amelynek eredeti címe ez volt: Jelky András bajai fiú rendkívüli kalandjai ötödfél világrészben. A regény szövegét 1952-ben Czibor János dolgozta át, és azóta is így jelenik meg.
Az események, amelyeket a főhős a történet során átél, néhol kissé meseszerűnek tűnnek, ám a történetnek van valóságalapja. A fiatal szabómestert ténylegesen ehhez hasonló megpróbáltatások érték, ha nem is pontosan úgy, ahogy olvashatjuk, Hevesi azonban hitelesen írja le azokat a vidékeket, ahol az ifjú Jelky megfordul, annak lakóival, szokásival együtt. A cselekmény során számtalan helyet járhatunk be, köztük a Közel-Keleten és Kínában is.
Ugyan szellemiségében és felépítettségben a regény némileg elmarad a korszak jelentősebb irodalmi alkotásaitól, ám mégsem tekinthetjük értéktelennek. Középpontjában két fontos gondolat áll: a hazaszeretet, és a becsületes munka eszméje. Konkrétabban: az emberi élet legfőbb értelme, hogy munkálkodással szolgáljuk embertársaink javát, és hogy a mesterembernek mindig hazája becsületét kell emelnie, a világ bármely pontjára vesse is a sors.
Ez teszi mindmáig maradandó olvasmánnyá ezt a művészi szempontból ugyan nem tökéletes, mégis izgalmas, érdekfeszítő regényt, amely a mai olvasók számára is éppolyan élményt nyújt, mint annak idején.