A könyvtárak közötti együttműködés nagyon fontos feladat. Ez nem csak egy lehetőség, hanem kötelesség is, amit már az 1997-es törvény is megfogalmaz. A nyilvános könyvtárak egyik alapfeladata, hogy biztosítsa más könyvtárak állományának és szolgáltatásának elérését, illetve vegyen részt a dokumentum- és információcserében, továbbá a fölöspéldány szolgáltatásban, a határon túli és nemzetiségi könyvtári ellátásban.


MKE

(www.mke.info.hu)

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) 1935 óta létező országos szervezet, amely a könyvtárosokat és az információs tevékenységet végző szakembereket, illetve intézményeket tömöríti magába. Az egyesület egyik fő célja, hogy hozzájáruljon az együttműködéshez a könyvtárak és a szakinformációs intézmények között, illetve az egyesület is együttműködésre törekszik szakmai és más szervezetekkel, legyenek azok akár belföldön vagy külföldön, legyenek akár nemzetiek vagy nemzetköziek. Nagy hangsúlyt helyeznek arra is, hogy kapcsolatokat ápoljanak a határon túli magyar könyvtáros szervezetekkel, szakmai konferenciákon megismerjék a határon túli könyvtárak helyzetét, ha szükséges, segítsenek fejlődésükben. Az MKE – különösen a rendszerváltás után – törekedett arra, hogy felvegye a kapcsolatot határon túli könyvtárakkal és szakmai szervezetekkel. A szomszédos országokban szervezett konferenciák során a hazai résztvevők többek között megtekinthették az adott terület kiemelkedő magyar gyűjteményeit, közös olvasásszociológiai felmérések elvégzésének eredményeként megismerték a határon túli magyarság olvasási szokásait, illetve több hazai könyvtár állományának egy részének felajánlásával járul hozzá egy-egy könyvtári gyűjtemény gyarapításához. Ilyen jellegű segítségnek köszönhetően jött létre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Könyvtára (www.rmdsz.ro) is.

 

IKSZ

(www.iksz.shp.hu)

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) is támogatja a könyvtárak közötti együttműködést, illetve ő is együttműködik a célok elérése érdekében más könyvtári szervezetekkel. AZ IKSZ jelmondata: Könyvtárak összefogása a társadalomért. Jelmondatukat mi sem támasztja alá jobban annál, hogy olyan országos rendezvényeket szerveznek, amelyeknek célja, hogy a társadalom minden tagja megismerje az internet világát és a könyvtárak szolgáltatásait. Ilyen rendezvények például az Internet Fiesta és az Országos Könyvtári Napok. Szeretnék, ha az emberek tudomást szereznének az új lehetőségekről, fejlesztésekről, hasznos és érdekes információkat tudnának meg a világhálóról.

 

EKE

(www.eke.hu)

Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) 1994-ben jött létre azzal a céllal, hogy biztosítsák az egyházi könyvtárosok közötti kapcsolattartást és információáramlást, valamint hogy az évente megrendezett szakmai konferencián a felmerülő problémákat megvitassák, és közösen megoldást találjanak. Az EKE tagjai közé különböző felekezetű könyvtárak tartoznak: katolikus, evangélikus, református, ortodox, unitárius és izraelita. Az egyesület nemcsak az egyházi könyvtárak közötti együttműködést segíti elő, hanem kapcsolatban áll más szakmai szervezetekkel, mint például a Magyar Könyvtárosok Egyesületével (MKE), az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel (IKSZ), a Nemzeti Kulturális Alapprogrammal (NKA), illetve külföldön a Katolikus Teológiai Könyvtárak Munkaközösségével (AKThB=Arbeitsgemeinschaft Katholisch-Theologischer Bibliotheken) és az Európai Teológiai Könyvtárakat összefogó szervezettel (BETH=Bibliotheques Européennes de Théologie). Az EKE levelezőlistáját 2002-ben hozták létre, ahol könnyen és gyorsan áramolhat az információ a könyvtárosok között. Ez a lista nem nyilvános, vagyis csak az egyházi könyvtárosok férhetnek hozzá. A honlapjuk pedig 2003-ban készült el, amelyen elérhető a Theca és a PELE adatbázis.

A Theca tulajdonképpen az egyházi könyvtárak közös katalógusa, amelyen keresztül jelenleg kilenc egyházi gyűjteményben lehet keresni.

A PELE az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének Periodika Lelőhelye, vagyis folyóirat adatbázis. Ez a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Könyvtárának irányítása alatt működik, és azzal a céllal jött létre, hogy megtudják, hogy a magyarországi egyházi könyvtárakban milyen magyar és idegen nyelvű folyóiratok találhatók meg. Jelenleg hét egyházi könyvtár folyóirat állományát lehet megtekinteni az adatbázisban. A PELE használata megkönnyíti a könyvtárosok számára például a tartalomjegyzék szolgáltatást vagy a fénymásolat kérését.

 

KTE

(www.ktep.hu)

A Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) az iskolai könyvtárosok számára létrejött szervezet, amelynek egyik alapvető célja, hogy hozzájáruljon a közoktatás és a pedagógusképzés intézményei közti együttműködéshez, illetve hogy kapcsolatokat építsen ki könyvtári és pedagógiai egyesületekkel. A KTE tagjai közti kommunikáció, tapasztalatcsere, segítségkérés és –nyújtás oldala a KLF, vagyis a Könyvtárostanárok Levelező Fóruma. Az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Szervezete (International Association of School Librarianship) 1999-ben hirdette meg az Iskolai Könyvtári Világnap elnevezésű programot, melynek célja, hogy az iskolai könyvtárak fontos szerepére hívják fel a figyelmet, illetve hogy az egyes intézményekben folyó könyvtári munka a nemzetközi együttműködés által minél sikeresebb és eredményesebb legyen. Magyarország 2002-ben csatlakozott a világnaphoz akkor még csak egyetlen résztvevővel, ez egy debreceni általános iskola könyvtára volt,  2010-ben viszont már 13 hazai (két budapesti és kaposvári, valamint egy-egy debreceni, szombathelyi, szegedi, nagykanizsai, hatvani, letenyei, kadarkúti, gyöngyösi és miskolci) és egy határon túli (csíkszeredai) oktatási intézmény könyvtára regisztrálta a honlapon magát a világnaphoz csatlakozóként. Az Iskolai Könyvtári Világnap minden évben október hónap negyedik hétfőjén kerül megrendezésre. Az esemény kinőtte a világnapi keretet, és 2008 óta az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapjáról beszélhetünk.

 

NIIF

(www.niif.hu)

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) 1986-ban jött létre akkor még Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF) néven azzal a céllal, hogy a hazai kutatói, felsőoktatási és közgyűjteményi intézmények számára egy integrált, országos számítógép-hálózati infrastruktúrát hozzon létre, ezt fejlessze és működtesse. A program irányítását a NIIF Intézet látja el. A NIIF olyan szervezetekkel törekszik együttműködésre, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a feladatokat ellássák, a kitűzött célokat elérjék, így például a Hungarnet Egyesülettel.

A Hungarnet Egyesület (www.hungarnet.hu) céljai többek között, hogy segítse a NIIF infrastruktúráját és hálózati szolgáltatásainak fejlesztését, támogatja és lépéseket tesz annak érdekében, hogy a kutatószolgálatok információszolgáltatásának színvonala megfelelő legyen, fontosnak tartja a hálózati technológiák alkalmazását és fejlesztését, illetve kapcsolatokat ápol olyan nemzetközi szervezetekkel, amelyeknek ugyanez vagy hasonló a céljuk. Így a NIIF is a Hungarnettel együttműködve komoly külföldi kapcsolatokra tehetett szert.

A NIIF, a Hungarnet és a Magyar Internet Társaság, valamint a fogadó intézmény közös szervezésében tartják a Networkshop konferenciákat. Az első konferencia 1992-ben került megrendezésre – azóta évente megrendezik, és mindig más város ad otthont a rendezvénynek -  melynek célja, hogy a résztvevők (kutatók, fejlesztők, gyártók, szolgáltatók, felhasználók) az előadások során megismerjék a hálózatokkal és hálózati alkalmazásokkal kapcsolatos legfrissebb eredményeket hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt, az ezeket érintő tapasztalataikat, véleményeiket megosszák egymással.

 

A könyvtárosokat összekötő fórumok

A könyvtárosok közötti mindennapi kapcsolattartás elsődleges és leggyorsabb felülete a levelezőlista.

 

Az egyik legismertebb a Katalist (https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/), amely a könyvtári és könyvtár-informatikai témák listája, amelyre bárki feliratkozhat. A Katalist több funkciót tölt be: információforrás, elősegíti a tájékozódást és tájékoztatást, olykor pedig vitafórummá válik. Az üzeneteket olvashatjuk saját e-mailfiókunkban, a régebbi leveleket az archívumban vagy a Katalist-Feed (http://katalist-to-feed.blogspot.com/) nevű oldalon, amely tulajdonképpen blog formában tárolja a híreket. A témák nagyon sokszínűek: előfordulnak a könyvtári munkával kapcsolatos kérdések és válaszok, információkérés, információadás az újdonságokról, változásokról, meghívás rendezvényekre, kiállításokra, könyvbemutatókra, továbbképzésekre való figyelemfelhívás, könyvtárközi kérések, a Könyvtári Intézet fölöspéldányai, ajánlók, könyvtári állást keres/kínál típusú hirdetések, és még sok más egyéb. Akadnak olyan levelek, amelyek több napra témául szolgálnak a lista tagjainak, ekkor a Katalist egyfajta vitafórumként működik.

 

Az IFLA-HUN (http://infoserv.inist.fr/wwsympa.fcgi/) egy magyar nyelvű nemzetközi könyvtáros levelezőlista. Létrejöttében szerepe volt annak, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesületének célja többek között, hogy együttműködésre törekedjen a határon túli magyar könyvtárosokkal, könyvtári szervezetekkel. Az már az elnevezéséből is látszik, hogy az IFLA támogatásával jött létre ez a lista, amely elsősorban Magyarország és a szomszédos országok magyar könyvtárosainak szól, illetve az Európában és a világon bárhol élő magyarok és magyarul értők számára. Az IFLA-HUN célja, hogy a könyvtárosok és az információs szakemberek által terjesszék a magyar kultúrát a világban.

 

A KIT (Könyvtár, Információ, Társadalom) hírlevele (www.kithirlevel.hu) heti rendszerességgel (nyáron kéthetente) megjelenő elektronikus formájú hírlevél. A KIT azzal a céllal jött létre, hogy a könyvtárosok és az információs emberek közti kommunikációhoz hozzájáruljon, csökkentse a köztük és egyéb szakmák közti határokat, illetve hogy újdonságokra hívja fel a figyelmet. A hírlevél 2002-es indulása óta több mint tizenkétezer hír jelent meg az oldalon, amelyek archiválva megtalálhatók a honlapon, illetve az Elektronikus Periodika Archívumban (EPA – www.epa.oszk.hu) is.

 

Elektronikus katalógusok, adatbázisok

 

MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus) (www.mokka.hu)

Hazánkban 1980-as évekre datálható az, amikor is magyar szakemberek megtették afelé az első lépést, hogy egy közös katalogizálási feladatokat ellátó rendszer létrejöhessen. A projekt megalakulásában hangsúlyos szerepet töltött be Dr. Mader Béla, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának igazgatója. Már ekkor 15 könyvtár jelezte, hogy minden erejével támogatni fogja a központi adatbázis megvalósulását. MOKKA olyan támogatókra tett szert, amelyeknek a birtokában vannak a magyar intézmények állományában fellelhető külföldi dokumentumok, illetve azok adatai és magyar dokumentumok. Azonban 2001-ben finanszírozási problémák léptek fel, melyre megoldást nyújtott a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, azzal a feltétellel, hogy a projekt fenntartásáért és fejlesztéséért a továbbiakban a miniszter fennhatósága alá tartozó Országos Széchényi Könyvtár OSZK) legyen a felelős. A tárgyalások lezajlása után meg is született az OSZK és a MOKKA Egyesülete között a megállapodás, melynek eredményeként a projekt célja, hogy a tagkönyvtárak érdekeit képviselő fejlesztéseket valósítson meg és a lehető legeffektívebb eljárásokkal segítse a könyvtári szakma működését.

 

 

 

 

A MATARKA (Magyar folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa -www.matarka.hu)  egy olyan hazai könyvtárak által épített adatbázis, amely a magyar, illetve a környező országok magyar nyelvterületein kiadott szakfolyóiratok tartalomjegyzékét dolgozza fel. Az együttműködésben résztvevő intézmények munkájának köszönhetően a MATARKA jelenleg 1114 folyóiratot, 1.416.113 címet és az azokhoz tartozó 218.910 ugrópontot tartalmaz a teljes szövegű forrásokhoz. Egyes tartalmak az oldalon PDF vagy HTML formátumban kaptak helyet. A gyűjtemény témáját tekintve elég tág palettával rendelkezik, hiszen többek között az agrár, műszaki, jog, társadalom- és természettudományokkal foglalkozó periodikák tartalmával kapcsolatosan is tartalmaz információt. Szépirodalmi folyóiratokat nem dolgozza fel, hiszen ezeknek a dokumentumoknak a címe igen sok esetben félreérthető, mivel átvitt értelemben utal annak tartalmára. Előnye a honlapnak, hogy szabad felhasználású, azaz annak tartalmát bárki megtekintheti regisztráció nélkül.

 

 Az ODR (Országos Dokumentum-ellátó Rendszer) 1997-ben jön létre a CXL. törvény megfogalmazását követően, mely a nyilvános könyvtárak ellátásával kapcsolatosan tartalmaz rendeleteket. A szervezet célja a könyvtári világgal kapcsolatos információk és dokumentumok a lehető leggyorsabb módon történő hozzáférhetővé tétele bárki számára. ODR tagjai között 56 könyvtárat találhatunk, amelyek állományának összessége lefedi a Magyarországon fellelhető kurrens dokumentumok teljes gyűjteményét. Minden egyes tagintézménynek kötelessége a gyarapítása során birtokába került dokumentumokat egy nyilvános adatbázisban feltüntetnie. Online módon történő könyvtárközi kölcsönzés lebonyolításához az intézményeknek regisztrálniuk kell a rendszerbe.

 De ahhoz, hogy az ODR nyújtotta lehetőségek minden intézmény számára elérhetővé váljanak, megalakult a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, mely azt a célt tűzte ki, hogy csökkentse a szakadékot az információban gazdag és az azt nélkülöző területek között. Kísérletet tesz arra, hogy a vidéki intézmények látogatói is a lehető legszínvonalasabb könyvtári ellátásban részesüljenek közvetlenül vagy közvetve, más információs központokkal összedolgozva, hogy minél magasabb színvonalon tudjanak a kisebb könyvtárak is információt biztosítani a felhasználói számára. Cél, hogy egy országos szintű egységes minőségű, korszerű, az olvasók elégedettségét kivívó kooperáció bontakozzon ki. Melynek eszközei: a fejlett infrastruktúra kiépítése, könyvtárbuszok üzemeltetése, a megfelelő szakemberek alkalmazása és a megfelelő anyagi források biztosítása.


Digitalizálási projektek

 

Ahogy a fejlettebb országokban úgy az 1990-es évek elején, Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyba kerültek a számítástechnika által nyújtott lehetőségek. Ebből következett, hogy könyvtárak szerepe is szépen lassan kezdett átalakulni. Korábban legfontosabb feladatuk a birtokukban lévő állomány megőrzése, archiválása volt, napjainkra már teljesen megváltozott, mivel mára ezeknek az információs központoknak az lett az elsődleges céljuk, hogy a birtokukban lévő dokumentumokat a lehető leggyorsabban és a felhasználók számára legkényelmesebb módon szolgáltassák. Ebből az okból kifolyólag születtek meg a nagy digitalizálási projektek is. A beszkennelt vagy már eredetileg számítógépen írott dokumentumok miután egy nyilvános internetes adatbázisba feltöltésre kerülnek, akkor Földünk bármely pontján könnyen elérhetővé válhat. További előnye, hogy fizikálisan nem foglal helyet és tudományos munkák kutatása és feldolgozása során is praktikusabbnak bizonyul az elektronikus forma.

 

A MEK (www.mek.oszk.hu) volt Magyarországon az első interneten elérhető könyvtár. Ez a non-profit vállalkozás azt a célt tűzte ki magának, hogy összegyűjtse, rendszerezze és a felhasználók számára elérhetővé tegye a magyar nyelvű vagy magyar, illetve közép-európai vonatkozással bíró dokumentumokat, amelyek fontos szerepet töltenek be hazánk tudományos és kulturális életében, illetve nagy jelentőséggel rendelkeznek a magyar oktatás területén is. Nagyrészt szöveges formátumúak, de fellelhetők a gyűjteményben kották, plakátok, térképek és hangoskönyvek is, valamint a kollekció részét képezik szép számban különböző elektronikus periodikák. MEK hasonlóképpen a MOKKÁ-hoz az Országos Széchényi Könyvtár fennhatósága alá került. Maga az e-könyvtár tartalmának bővítéséhez, a honlap felületének fejlesztéséhez az alapítók szívesen veszik az önkéntesek jelentkezését is, nem csupán humánerőforrásként szolgálhatunk hazánk első számú virtuális könyvtárának gyarapodásához, hanem anyagilag is mentorálhatjuk azt. A MEK szívügyének tartja, hogy a hátrányos helyzetben lévő személyek is részesülhessenek a szolgáltatásaiban, ezért elérhetővé vált a page akadálymentes verziója, ahol rendkívül hasznos külső linkek is helyet kaptak, mint például a VilágHalló (www.vilaghallo.hu) online felolvasó rendszer hivatkozása vagy olyan linkek, amelyek letölthető programokra mutatnak látássérültek számára. A gyűjtemény jelenleg 9014 tételből áll, de ez a szám fokozatosan növekszik, és ami lényeges, a művek nagyrészt full-text formátumban érhetők el.


A Gutenberg Project (www.gutenberg.org) alapjait Michael Hart fektette le 1971-ben. Vállalkozásának célja az volt, hogy egy olyan felületet hozzon létre, amelyről bárki térítésmentesen hozzájuthat különböző digitális dokumentumhoz. Ehhez a projekthez hasonló még korábban a világon nem volt, így a szakmai berkekben ezt a kezdeményezést a „digitális könyvtárak ősapjaként” aposztrofálták. 2008 végére pedig már 25.000 mű vált elérhetővé a virtuális világban. De ez nem minden, hiszen a Gutenberg Projectnek jelentős testvér- és leányvállalatai vannak szerte a világon.

Közülük néhány: Ausztráliában (Project Gutenberg of Australia), Kanadában (Project Gutenberg of Canada), Németországban (Projekt Gutenberg DE)

Összeszámolva több mint 100.000 ingyen elérhető e-könyv áll a rendelkezésére az internetes felhasználók számára.

 

Nagy digitális projektek sorába tartozik még a 2008-ban alapított Európai Digitális Könyvtár és a Google Books. Az előbbi 48 nemzeti könyvtár, 20 különböző nyelvén is megjelent műveket tartalmazó digitális gyűjteményt tesz ingyenesen elérhetővé. A 15 millió tételt tanulmányozva többek között, a könyvek mellett belefuthatunk újságok, festmények, poszterek, térképek és hanganyagok virtuális változatába is.

A Google 2004-ben indult könyvdigitalizáló projektje is rendkívül sok könyvtárral dolgozik össze.

 

Összefoglalva, a siker titka, hogy az információt szolgáltató intézményeknek szoros barátságot kell ápolniuk egymással, közös programokat, projekteket kell megvalósítaniuk. Ily módon könnyedén el tudnak terjedni az újszerű, jól bevált alkalmazások és technikák. A folyamatos kapcsolattartásnak köszönhetően a tapasztalatok által nyert értékes tudnivalók is gyorsabban lesznek képesek áramlani.

 

Joomla! hibakereső konzol

Munkamenet

Profilinformációk

Memóriahasználat

Adatbázis lekérdezések