A szakirány célja

Olyan szakemberek képzése, akik

  • értik az írott kulturális és tudományos örökség értékét, fizikai és másolati megőrzésének, áthagyományozásának, nyilvánossá tételének szükségességét;
  • ismerik Európa írott és nyelvi örökségéhez kötődő intézményi hálózatait, ezek működésének mechanizmusait;
  • rendelkeznek azokkal az alapkészségekkel, amelyekkel kezelni tudják a megőrzött örökséget.

A szakirány szükségességének indoklása

A közelmúlt politikai és gazdasági változásai hatására kialakult értékválságban komoly veszélybe kerültek azok az eredmények, amelyeket az európai kulturális közösségek a kultúra nyilvánosságának kivívásával elértek. Egyrészt a magántulajdon szentségének hamis értelmezése miatt szándék mutatkozik a közös használatú kulturális javak magánosítására, másrészt az állami, önkormányzati, egyházi tulajdonú gyűjtemények személyzetének csökkentése azt eredményezi, hogy az örökséget kezelő személyzet szakismeret híján képtelen munkát végezni.

Az elképzelés, hogy majd elektronikusan használható lesz egyszer minden kulturális örökség, sajnos még nagyon távoli, és mire a felelős vezetők áldoznak arra, hogy az írott örökségnek értelmezhető hányada (a mai állapot nem éri el az 5%-ot) digitálisan is megjelenjen hozzáértők által gondozott módon, addigra már nem lesz olyan szakember, aki, akárcsak megközelítő pontosságú leírást tudna adni magáról a dokumentumról, annak metaadatairól.

A politikai felelőtlenség ellensúlyozása érdekében szükséges tehát olyan szakemberek képzése, akik egy adott helyzetben képesek lesznek – újraképzést követően – a majdani feladat megoldására.

Gyűjteménykezelő felsőfokú szakképzettséggel, vagy kiállítás-szervező, netán könyvtáros alapképzettséggel ez a feladat nem végezhető el. Szükség van mesterszintű, szakirányú ismeretekre is.

Fontos kiemelnünk, hogy a majdani oklevél munkaerő-piaci értékét az is növeli, hogy nem csupán könyvtári, hanem közgyűjteményi ismereteket is szereznek a hallgatók. A művelődéstörténeti alapozás mélysége pedig segítheti a kulturális turizmus területén való elhelyezkedést is.

A szakirány feltételezi

  • a kulturális örökség MA első évfolyamán elvégzett kurzusok tartalmát;
  • alapvető történeti és művelődéstörténeti ismereteket meglétét, melyek megszerezhetők bármely társadalom-, bölcsészettudományi, művészeti, jogi, vagy közgazdasági alapképzésen (BA).

 

A szakirány felelőse: Sándor Klára, egyetemi docens

A szakirány táblázatos tanterve

 

Szeminárium/

Óratípus

Tantárgy cím

Kredit

2-3, K

Szóbeliség és írásbeliség a kezdetektől napjainkig (Sándor Klára)

5

2-3, K

A szöveg és a kép viszonya az ókortól napjainkig (Simon Melinda)

5

2-3, K

Az írott örökség gyűjteményei, kialakulásuk, történetük, társadalmi szerepük (Zvara Edina)

5

4, K

A könyvkiadás története az ókortól napjainkig (Zvara Edina)

5

4, K

Könyves hálózatok: kereskedelem, a könyves emberek mozgása, a könyv, mint szellemi áramlatok hordozója (Hegyi Ádám)

5

4, GYJ

Az írott örökség védelme a restaurálástól a digitális másolatokig; adminisztratív és jogi védelem (Hegyi Ádám)

4

4, GYJ

Az írott örökségi intézmények közönségkapcsolatai, kiállítások, múzeumpedagógia (Viskolcz Noémi)

4

4, GYJ

Hazai és nemzetközi együttműködés: közös programok tervezése, szervezése, megvalósítása, az eredmények megismertetése (Viskolcz Noémi)

4

3-4, GYJ

Szakmai gyakorlat

3

 

Összesen

40